Alapvető tudnivalók a záróvizsgáról
- Záróvizsgára jelentkezni 1) megszerzett abszolutórium, valamint 2) érvényesen benyújtott szakdolgozat együttes megléte esetén lehet.
- Az Intézet záróvizsgát egy félévben egyszer hirdet: az őszi félévben általában január végén, a tavaszi félévben általában június végén.
- Záróvizsga letehető jogviszonyon belül (az utolsó aktív félév részeként) vagy jogviszonyon kívül (az abszolutórium megszerzése utáni 5 éven belül bármelyik félévben). Az utóbbi esetben nem kell a későbbi félévben beiratkozni, a záróvizsga beiratkozástól függetlenül letehető, költsége nincs (kivéve megismételt záróvizsga esetén).
- Az első záróvizsga-időszakra való jelentkezés jogviszonytól függetlenül ingyenes. Minden további jelentkezésért az évente meghatározott szolgáltatási díj fizetendő (lsd. Térítési és juttatási szabályzat).
- A záróvizsgára jelentkezés két fordulóban zajlik. A hallgató először záróvizsga-időszakra jelentkezik: ez valójában nem más, mint egy szándéknyilatkozat arról, hogy a hallgató az adott félévben szeretné letenni a záróvizsgát. A második fordulóban az időszakra jelentkezett hallgatók már a konkrétan meghirdetett időpontok közül választhatnak, a létszámlimitek erejéig. A konkrét időpontokat általában január, illetve június elején hirdeti meg az Intézet.
- A záróvizsga az adott hallgató számára egyetlen napon zajlik. Része a szakdolgozat megvédése szóbeli felelet formájában, valamint egy-egy szóbeli felelet valamennyi záróvizsga-tárgyból. (Ez alól kivétel az angol jogi szakfordító [jogász és nem jogász] képzés, mivel ott a szóbeli védést megelőzi egy írásbeli forduló, ugyanazon a napon délelőtt.)
- Érvényesen megszerzett záróvizsgajegy nem javítható. Elégtelen eredmény esetén a záróvizsga legközelebb a következő félévben kísérelhető meg. Bármely részvizsga sikertelensége esetén maga a záróvizsga is elégtelen eredményt ér; részjegy nem vihető át következő záróvizsga-kísérletre; minden záróvizsgán a teljes záróvizsgát újra le kell tenni.
- A záróvizsga bizottság összetétele a záróvizsga napjának reggeléig titkos. A hallgató témavezetője nem feltétlenül tagja a bizottságnak, de kívánsága szerint jelen lehet a szakdolgozat megvédésén.
- A záróvizsga kiszámításának módja: A 2011. évi CCIV. tv 50. § (4) értelmében a záróvizsga olyan komplex számonkérési forma, aminek teljesítése egyetlen érdemjegyet ad. Az érdemjegyet a záróvizsga-bizottság állapítja meg az ötfokozatú értékelés szabályai szerint [(1) elégtelen, (2) elégséges, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles], oly módon, hogy az a rész-tételsorokra és a szakdolgozat védésére adott – szintén ötfokozatú – részjegyeknek a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kerekített átlaga legyen, kivéve, hogy bármely részjegy „elégtelen” minősítése esetén a záróvizsga érdemjegye is kötelezően elégtelen. Részeredmény következő záróvizsgára nem vihető át.
Jelen összefoglaló csak egy kivonat. A záróvizsgával kapcsolatos minden pontos információ megtalálható a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 41. §-ban.
Alapvető tudnivalók az oklevélről
- A szakirányú továbbképzések oklevéllel zárulnak, amit az Intézet a sikeres záróvizsga után legkésőbb 30 nappal magyar és angol nyelven kiállít.
- Sikeres záróvizsga után, de még az oklevél kinyomtatása előtt oklevél igazolást tudunk kiállítani. Ez az igazolás önmagában végzettséget nem igazol. Ez ügyben érdeklődjön oktatásszervezőjénél!
- Az oklevél tartalmazza a továbbképzés alapjául szolgáló eredeti oklevél adatait, így annak angol nyelvű verzióját szükség esetén az Intézet bekérheti.
- Az Egyetem az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre a törzslap alapján oklevélmásodlatot állít ki. Ennek kiállításáért az évente meghatározott szolgáltatási díj fizetendő (lsd. Térítési és juttatási szabályzat).
- Az oklevélátadó ünnepséget az Intézet minden záróvizsga-időszak után, általában február és július közepén szervezi meg. Az a hallgató, aki az ünnepségen nem tud jelen lenni, átveheti az oklevelet az ünnepség után személyesen a Deák Intézetben, vagy a Térítési és juttatási szabályzatban meghatározott díj ellenében kérheti annak postázását.
- Szakjogász képzéseinken szerzett oklevéllel Ön az LL.M. cím viselésére jogosult.
Az oklevéllel kapcsolatos minden pontos információ megtalálható a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 42. §-ban.
Az oklevél minősítésének meghatározása és kiszámításának módja:
A tanulmányaikat a 2023/2024-es évben, vagy azt követően megkezdett hallgatók esetében az oklevél minősítésének meghatározása ötfokozatú skálán történik [az elégtelen kizárásával: (2) elégséges, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles]; kiszámításának módja: a záróvizsga két tizedesjegy pontosságú végeredményének és a hallgató két tizedesjegy pontosságú halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlagának a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSz) rendelkezései szerint kerekített átlaga. A TVSz 42. § (8) bekezdéséhez fűzött Kari kiegészítő rendelkezés értelmében "Kitüntetéses oklevelet kap a hallgató, ha szakdolgozata védésének érdemjegye, valamint záróvizsgája minden részjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51."
A 2023/2024-es tanévet megelőzően megkezdett tanulmányok esetében az oklevél minősítésének meghatározása ötfokozatú skálán történik [az elégtelen kizárásával: (2) elégséges, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles] a záróvizsga két tizedesjegy pontosságú végeredményének figyelembevételével. A TVSz 42. § (8) bekezdéséhez fűzött Kari kiegészítő rendelkezés értelmében "Kitüntetéses oklevelet kap a hallgató, ha szakdolgozata védésének érdemjegye, valamint záróvizsgája minden részjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51."